Kis kertemben elszáradt az eperfa,
Este, reggel bús gerlice ül rajta.
Tán azt búgja az a gerlicze madár,
Hogy a leány: szoke, barna, csapodár.
Árva madár, leveletlen fateton,
Nincsen párod, nekem sincsen szeretom:
Vigy el engem magaddal az erdore,
Ott ássuk meg egymás sírját elore.
