Éjjel-nappal úri földön dolgozom,
A sok munkát alig bírja két karom.
Nehéz nekem mán a kaszát emelni,
Kár énnekem mán a világon élni.
A csillagok sütnek, mikor felkelek.
Hajnaltájban a mezőre kimegyek.
Gőgös pallér rám kiabál izibe:
- Reggel gyere a birtokra, ne délbe!
Belefogok én aztán a munkába.
Korbáccsal jár a pallér a sarkamba,
És ha rá merek gyújtani pipámra,
A korbáccsal kapok egyet hátamra.
Száraz a föld, sűrű könnyem öntözi.
Aratásra fogadott meg Sárközi.
Ötven holdat le kell nekem aratni,
Húsz keresztet fognak ezért fizetni.
Jóska fiam alig múlt el tízéves,
És az úrnál ökrök mellett kisbéres.
Keserű az én életem, nem vidám.
Így élt itten énelőttem az apám.
Újszilvás (Pest)
Forrás: Ortutay Gyula - Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>
