Ihol jő egy legén.
De szomorú szegén!
Látom a szájáról:
Szállást kérne s nem mér.
Tudok neki adni;
Adtam es, adok es
Egy éjjeli szállást,
Ha leán vagyok es.
Nem vagy legén, nem vagy,
Mett te nem mersz kérni;
Nám, én leán vagyok,
Méges merek adni.
Tudom jól magamról,
Jólesik szegénnek:
Egy éjjeli szállás
Utazó legénnek.
Székelyföld
Forrás: Ortutay Gyula – Magyar Népdalok
