Kuku, kuku, kukucskám,
Repülj hozzám, angyalkám,
Mikor csalogatlak,
Sípocskámmal hívlak!
Készen van már kalickám.
Nem adnálak ezüstért,
Drága karbunkulusért;
Szívem, nem adnálak,
Már el sem hagynálak
E világnak kincséért.
Nohát szívem vagy jöjj el,
Vagy szerelmemet vidd el,
Mert szép személyednél,
Drága termetednél
Anya szebbet nem nevel.
Ablakodnál sétálok,
Mégsem tudod, ki vagyok.
Ékes termetedért,
Kedves személyedért,
Drága kincsem, meghalok.
Nem kívánok tőled mást,
Csak melletted nyugovást.
Ha ezt megengeded
S békével szenveded,
Teszek erős fogadást.
Ne kívánj hát tőlem mást:
Holtig szeressük egymást!
Egy kis koporsócska,
Gyászos sírhalmocska,
Tegyen köztünk elválást!
Magyarpécska (Arad)
Forrás: Ortutay Gyula – Magyar Népdalok
