Minap a kert alatt mentem,

Minap a kert alatt mentem,

Nagy almaszagot éreztem.

Kendtekhez bementem.

Majd meghasadt a szívem

Azért a kendtek lányáért.

 

Vele hogy megismerkedtem,

Egyszer-kétszer átöleltem.

Mondtam az anyjának,

Mondja meg az apjának:

Adja nekem kedves lányát!

 

Ha nékem nem adja kendtek,

Jól gondját viselje kendtek:

Tétessék levélbe,

Csináltassák üvegbe!

Ne fájjon a szívem érte,

Azért a kendtek lányáért.

 

 

Hódmezővásárhely (Csongrád)

 

Forrás: Ortutay Gyula – Magyar Népdalok