Szagos a rozmaring,
Lehajlik az ága.
Gyere, kis angyalom,
Üljünk le alája!
Nem ülök, nem ülök
Rozmaring árnyékába:
Összetörik a ruhám,
Fehéren vasalt szoknyám;
Megver az édesanyám.
Ipolybalog (Hont)
Forrás: Ortutay Gyula – Magyar Népdalok