Ó, szegény bujdosó legény,
Idegen földrül jövevény!
Szennyes, szakadozott ingben,
Fejér, rojtos köpönyegben.
Ő meghúzta szegény magát,
Hol őt még a nap sem süti;
Nap sem süti világossan,
Még a hold is homályossan.
- Napom, napom, fényes napom,
Süss még egyszer világosson,
Nem mindenkor homályosson,
Hogy hazámot ne sirassam!
Ha az erdőt levághatnám,
Szép hazámot megláthatnám!
Látom füstjét, de csak alig -
Hogy az égen feketéllik.
Nincsen nekem atyám s anyám,
Ki gondot viseljen reám!
Gondviselő, szent Úristen,
Csak ő visel gondot reám.
Én Istenem, valahára
Viselj gondot az árvára,
Hogy ne jusson bujdosásra,
Egyik ajtóról a másra!
Moldva
Forrás: Ortutay Gyula - Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>
