A gallai zöld erdőben születtem;
Anyám sem volt, mégis felnevelkedtem;
Úgy nőttem fel, mint erdőben a gomba.
Bányász lettem még húszéves koromba.
Ez az erdő de szép erdő tavasszal!
Dobog szivem, nem birok én magammal.
Arrafelé, amerre a csille jár,
Vágyik szivem egy bányászleány után.
Tatabánya (Komárom)
Forrás: Ortutay Gyula - Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>